„Mindegy, hogy hol is van az otthon, egy biztos: ott, ahol a szeretet van."
/Belső Nóra/
Számomra pedig a szeret elengedhetetlen tartozékai a „cicáink”. Ami azt jelenti, hogy akkor vagyok nyugodt, ha biztonságban és a közelemben tudom őket.
Sokszor felmerül a kérdés – és egy örökké vitatott dolog -, hogy hol illdomos tartani nekünk, tenyésztőknek a macskákat. Kint és/vagy bent? Milyen körülményeket kell teremtenünk mindkét helyszínen?
Sokan, akik ezt most olvassák azt gondolják, hogy ez a téma már lerágott csont, megint ezen lovagol, nem tud leszállni erről a témáról, már megint miért kell felhozni…Nos, akik ezt gondolják, ők biztosan a tenyésztői körből származó olvasóim. Bár ezt a témát első sorban most a gazdiknak ill. leendő gazdiknak szánom.
Tehát, amikor cicakeresésbe fogunk – már többször említettem – hogy nézzünk körül a tenyészet háza táján. Akár virtuálisan, akár személyesen. Bár sok tenyészetet nem lehet „csak úgy” elmenni megnézni – így van ez nálunk is. Úgy gondolom, hogy nincs ebben semmi rossz. Mind egészségügyi, mind magánéleti szempontból nem szeretjük az átjáróházat. Márpedig korábbi tapasztalataink szerint sokan csak egy jó kis délutáni programnak tartják a látogatást, úgy, mint amikor az ember ellátogat az állatkertbe. Nos, nem célunk „cicasimogatót” nyitni. A ténylegesen komoly, már elhatározásokkal, célokkal rendelkező érdeklődőket áll csak módunkban fogadni. Őket is csak egy előre egyeztetett időpontot követően, mert nekünk is szükséges összehangolni a látogatást a mindennapi teendőinkkel. Egy tenyészetben nagyon sok a napi teendő, gondoljatok csak bele, hogy egy cica ellátása mennyi feladattal jár. Akkor el tudjátok képzelni, hogy egy olyan tenyészetben, ahol csak a tenyész cicák száma meghaladja a tizet (és akkor a kicsikről még nem beszéltünk), mennyi munka és feladat van. Ez persze nem egyenlő azzal, hogy bele kell mennünk a "parkólóban átadásos" cicavásárlásba, mert a tenyésztő egyáltalán nem enged betekintést otthonába... De erről majd máskor!
Szóval érdemes minden oldalról megszemlélni az adott tenyészetet, ahol kiscica iránt érdeklődünk. Egyik ilyen oldal, hogy hol és milyen körülmények között élnek a cicák. Szerintem senki nem szeretne egy kétes környezetű tenyésztőtől cicát vásárolni, hiszen ezzel tovább támogatja munkásságát is. Érdemes megfontolnunk, hogy mi hol szeretnénk tartani a cicát és ezzel kapcsolatban melyek a tenyészet szabályai, ezeket be tudjuk-e tartani.
Itt például gondolok arra, hogy a legtöbb tenyészetben szerződésben rögzített feltétel, hogy a cicák életvitelszerűen csak bent lakhatnak (levegőzés, játék céljára póráz vagy külső kifutó megengedett). Ha otthon van másik cicánk és az kijárós, akkor ez a feltétel szintén nem tud megvalósulni, még akkor sem, ha tenyészetünkből vásárolt cica csak benti, de sajnos a másik cica ugyanúgy ki van téve a kinti veszélyeknek, melyeket be tud hozni és a másik cicával érintkezve át tudja adni azokat.
Így ez a feltétel csak úgy tud érvényesülni, ha minden cicánk benti. Fontos, hogy mielőtt olyan helyre engedjük cicánkat, ahol már van egy másik, minden esetben – még a foglalás előtt – kérjük a másik cica negatív FIV, FeLV tesztjét.
Vannak olyan tenyészetek is, melyek kinti kifutóban tartják tenyészcicáikat, bejárást nem vagy csak részlegesen biztosítva számukra a házba. Esetleg egy elszigetelt, saját kinti lakhelyük van. Ebben az esetben mindenképp szemléljük meg a környezetet, hogy mennyi esélye van a tenyész macskáknak kinti, kóbor macskákkal érintkezni, mert ez egy igen nagy veszélyfaktor nem csak a tenyész, de a születendő kicsik számára is, hiszen a legtöbb halálos, vírusos betegség méhen belül átadásra kerül a születendő kölyköknek is!
Aki olvassa bejegyzéseim, esetleg követ a közösségi oldalakon tudja, hogy mindig nyíltan és őszintén vállalom véleményem ebben a témában (is).
Minden esetben elmondom, hogy NEM VAGYOK KIFUTÓ ELLENES, de nem tartom alkalmasnak életvitelszerű tartásra. Csak egy szimpla játszótérnek tekintem, ahol a cicák ellenőrzött körülmények között kerülnek közelebb a természethez és a friss levegőhöz, napsütéshez.
Véleményem nyílt felvállalása okán sok támadást is kapok, persze ezek csak megerősítenek abban, hogy még inkább kiálljak véleményem mellett, mellyel persze senkinek nem kötelező egyetértenie.
Egyik kedvenc hozzászólás egy hasonló témában megosztott posztom alatt a legnagyobb közösségi oldalon:
Így fogalmaz a kommentelő: „De pontosan milyen problémád van a kinti tartással egy olyan fajta esetében, melynekegyik ALAP és eredeti tenyésztési célja a zord klímához való alkat, szörzet, temperamentum?”
Nos, kezdjük mindjárt a legelején. Számomra sosem volt tenyésztési cél a zord klímához való alkat, szőrzet. Ez senkinek sem célja, hiszen a maine coon egy természetes fajta, nem „emberi kéz” eredménye. Fontos különbséget tenni a vadon élő maine coon-ok – akik ma is Maine állam erdeiben szaladgálnak – és az emberi behatás következményeként, általunk tenyésztett macskák között.
Azt ma sem értem, hogy milyen a zord klímához való temperamentum. Ha van ilyen, gondolom az nem az, amiért én imádom a cicáimat. Az, hogy kedvesek, bújósak, szívesen ülnek dorombolva az ölembe esténként és nézik velem a televíziót…stb. Gondolom a kommentelő itt arra a temperamentumra céloz, hogy a macska -10 fokban is fenségesen, vastag bundában kint feszít a kifutóban. Ez biztosan szép látvány bentről, a jó melegből, de majd ha szobrot szeretnék, akkor vásárolok egyet :)
„Egy kifutó és macskaház építése nem 2 forint….a fajta alap értékeit érdemes lenne inkább előtérbe helyezni, mint anyagi okokból eredő frusztrációd miatt leszólni azt, aki meg tudja oldani.”
Nagyon kedves és figyelmes a kommentelő, hogy az én anyagi helyzetem miatt aggódik. Azonban pont a fajta alap értékeinek előtérbe helyezése okán döntöttem úgy, hogy nem célom a macskák szűrét kitenni a házból. Valószínűleg, ha a kommentelő egy kicsit is értene a fajtához, akkor weboldalamat áttekintve tudná, hogy semmilyen anyagi frusztrációnak köze nincs ahhoz, hogy nem kifutóban tartom a macskáim. Ezt nem is feszegetném tovább…
Tehát, számomra nagyon fontos, hogy szeretett kincseim, azaz a cicáim a legnagyobb biztonságban és kényelemben éljenek, persze figyelembe véve az ösztöneiket és szükségleteiket.
Éppen ezért az egész házunkat úgy alakítottuk ki, hogy számukra a legmegfelelőbb legyen ( ettől függetlenül itt is megjegyzem, hogy a jövőben nem zárkózok el egy kifutó megépítésétől, de ez egy hosszabb távú cél, mert ebből is szeretnénk a legjobbat kihozni).
Mikor nemrégiben költöztünk, akkor a házak válogatásánál fontos szempont volt, hogy ne csak nekünk, de a cicáink igényeinek is teljes mértékben megfeleljen a kiválasztott ház. Legyen elegendő szoba és tér. A belmagasság is döntő szerepet játszott, mert szerettünk volna felfelé is terjeszkedni.
Aki még nem járt nálunk, most virtuálisan körbenézhet otthonunkban.
Elsőként lássuk a nappalit, mely tágas és fényes. A cicák itt imádnak az óriási ablakokban ülve nézelődni és a madarakkal beszélgetni.
Azokon az ablakokon, melyeken keresztül a szellőztetést oldjuk meg, minden esetben az alábbi rácsot használjuk a cicák védelme érdekében.
Ezek az ablakok nyáron szinte folyamatosan buktatva vannak a friss levegő okán.
Plafonig érő és kisebb bútoraink mind a cicák mozgási igényeit és kaparási ösztöneit hivatottak kielégíteni. Ezen felül szuper szunyókálási felületet biztosítanak, hiszen a maine coon cicák imádnak minél magasabban henyélni.
E célból láthatók a falon gondosan elhelyezett polcok, melyekről bizony nem hiányoznak a könyvek, ezek a cicák részére készültek. Szigorúan fém tartószerkezettel és biztonságos rögzítéssel.
A helyiségeket általában töménytelen mennyiségű játék borítja a labdáktól, az egereken át a macskagyökeres párnáig. Vannak köztük képességfejlesztő játékok és olyanok is, melyek a vadászösztön megélését hivatottak kielégíteni.
A nappaliból egy tágas, boltíves üvegajtón át nyílik a kiscicák szobája. Az üvegajtó biztosítja a folyamatos kontaktust, de mégis egy biztonságosan elzárt távolságot a többi, felnőtt cicától. Valamint némi intimitást az anyának a kicsikkel. Itt is hasonló a berendezés, csak kicsinyített verzióban a kiscicák igényeinek megfelelően.
A konyhát, a folyosót és az előteret is cicák uralják, általában változatosan, kinek hol van éppen kedve tartózkodni. Így a fürdőszobán és hálószobán kívül nincs olyan helyiség ahol ne lennének cicajátékok és bútorok a házban.
A kandúrok saját szobája is az előszobából nyílik, ajtajuk üveges, hogy bár elzártan, de mégis folyamatos kontaktusban lehessenek velünk és a többi cicával egyaránt. Sajnos a külön szoba a kandúrok esetében elengedhetetlen, hiszen nem szeretnénk sem idő előtti, sem tervezetlen, sem több apától származó vemhességet. A kandúrjaink – sok más tenyészettel ellentétben – a lehető legnagyobb harmóniában élnek együtt. Szívesen játszanak- és osztják meg életüket egymással.
Végezetül ami kimaradt az a hálószoba, mely szintén a legtöbb cicánktól elzárt, itt történik a csoda, itt jönnek világra a Heart Stealer cicababák. A hálóba a vemhesség utolsó napjaiban költöznek be az anyacicák és a kicsik megszületését követően, azok 4-5 hetes koráig itt laknak együtt a legnagyobb intimitásban, nyugalomban és békességben. Ezen kívül képet a fürdőszobáról nem csatoltam még, gondolom ezt elnézitek nekem :)
A cicáink tehát teljes jogú családtagok minden örömmel és kellemetlenséggel együttvéve. Szeretjük őket, szeretünk velük élni, szeretünk hozzájuk bújni és velük közösen boldogok vagy szomorúak lenni. Lehetséges, hogy kompromisszumokkal, de megítélésünk szerint így biztosíthatjuk számukra a legbiztonságosabb és legjobb környezetet, hiszen egy teljesen összehangolt életben a legkisebb gondot is azonnal észreveszi az ember…
