Nálunk nincs magányos szülés. Lehetőség szerint az összes szülésnél próbálunk jelen lenni. Ahogy közeledik a kiírt nap (macskáknál átlagosan 66 nap a vemhesség +- 3 nap) éjjel ébresztőket állítunk és rendszeresen ellenőrizzük az anyát/anyákat. Ez egy olyan kérdés, melyben nagyon megoszlanak a tenyészői vélemények. Vannak, akik szerint jobb az anyákat magukra hagyni, mert majd a "természet" meg az "ösztönök" elintézik.
Sajnos ez nincs így. Ezt csak azért tudom, mert van a témában szomorú tapasztalat és ebből elég egy is. Egyszer egy koraszülés okán későn csatlakoztam be a szülésbe és az "ösztönök" nem működtek, így kizárólag ezekre hagyatkozni életek elvesztésével járhat.
Saját meglátásom, hogy az anya cicáknak ilyenkor nagy szüksége van a tenyésztőre. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy több olyan tapasztalt anya cica is létezik, aki egészen egyszerűen megvárja a gazdit a babák világrahozatalával. Történt egyszer, hogy az egyik cicám pont karácsony napján döntött a szülésnél. Nálunk vendégeskedett a család, így próbáltam kicsit itt és ott is jelen lenni. Egészen késő délutánig kizárólag a forgolódás és pihenés ment, majd mikor a család hazament, megkezdődött a nyomás és a tényleges szülés. Megvárt, mert biztonságot nyújtok neki. Aki kicsit is ismeri a macskáit, az ért minden pillantásból ;)
Tehát számomra nagyon fontos a jelenlét. Ez biztonságot nyújt nem csak az anyának, de nekem is. A legtöbb kiscica - tapasztalatom szerint - farosan születik, így sokszor már a kibújásnál is be kell segíteni, hogy minden megfelelően menjen.
Mikor a kiscica kibújt, akkor azonnal elveszem, de inkább használjuk a "kezelésbe veszem" szót, mert sokkal igazabb ez a kifejezés. Addig az anyának is van ideje "rendbe tenni" magát és picit tud pihenni a következő kiscica érkezéséig.
De lássuk szépen sorban, hogy mi is történik ilyenkor:
- Amikor kibújt a baba, akkor egy kis puha kendőbe bugyolálom, megtisztítgatom, dörzsölgetem. Ha sok magzatvizet nyelt, akkor az ún. "kicsapásos" módszerrel próbálom némileg felszabadítani a légutakat.
- Ez általában önmagában nem elegendő, így egy baba orrszívót használva kiszívom a váladékot az orrból és a szájüregből is, mert kulcsfontosságú, hogy a friss levegő szabad áramlása mihamarabb biztosított legyen. Ezzel egy ütemben ellenőrzöm a szájpad épségét is.
- Ha a légutak kitisztultak és szépen, egyenletesen működik a légzés, akkor egy érszorítóval leszorítom a köldökzsinórt, majd ollóval levágom a méhlepényt (ha az nem jött ki, akkor csak a csonkot). A szorítóval együtt óvatosan bebugyolálom és várok még egy picit, majd eltávolítom a szorítót.
- Ezt követően megmérem az újszülöttet, mert a születési súly fontos támpontot ad a későbbiekben, mikor a kiscica fejlődését kell nyomon követni.
- Minden adatot felvezetek egy erre a célra előkészített táblázatba. Ide jegyzem fel a kiscica sorszámát, nemét, színét, születési idejét, születési súlyát és, hogy érkezett-e vele együtt méhlepény vagy sem. Ez a táblázat fontos és elengedhetetlen információkat tartalmaz, melyet később is, a kirepülésig folyamatosan töltünk és vezetünk. Az első időszakban (1 hét) napi 2 mérést-, míg következő időszakban (2-3 hét) napi 1 mérést végzünk el, aztán minden héten 1 alkalommal ellenőrizzük minden kiscica súlyát, egészen az elvitel időpontjáig.
- Ha az újszülött szépen lélegzik, tüdeje nem pattog, a nyálkaháryája szép rózsaszín, akkor visszakerül az anyukájához, aki szintén kezelésbe veszi, szépen megmosdatja.
